Tanügyi tanácskozás Székelyhídon

A magyar oktatás múltja, jelene és jövője címmel tartottak találkozót a Partiumi Oktatásért Egyesület szervezésében a székelyhídi múzeum nagytermében. Képviseltette magát a rendezvényen Máramaros, Szatmár, Szilágy, Arad és Bihar megye iskolaigazgatók, tanfelügyelők személyében.

A rendezvény Püsök Julianna helyi tanítónő konferálásával zajlott, aki először a rendezvény fővédnökét Mihályffy Béla Fideszes parlamenti képviselőt kérte fel az egybegyűltek köszöntésére. A politikus elmondta, nagy öröm számára, hogy itt lehet, jómaga is kötődik a tanügyhöz pedagógus felesége révén, nagy tisztelettel van a határon túli pedagógusokkal szemben, hiszen ők ellenszélben, kisebbségben sokkal nagyobb erőfeszítéseket kénytelenek kifejteni magyar oktatásunk megmaradásáért.

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szintén köszöntötte a közel hetven megjelentet, hangsúlyozva, hogy mennyire hiánypótló ez a rendezvény, főleg egy új, születőben lévő oktatási törvény árnyékában fontos, hogy számunkra kedvezőtlen kitételek ne szerepelhessenek benne, ehhez viszont kell a folyamatos párbeszéd, egyeztetés. Béres Csaba helyi polgármester családi okok  miatt nem lehetett jelen, de üzenetében örömét fejezte ki hogy helyet biztosíthatott ennek a rendezvénynek és támogatásával a jövőben is számolhat minden olyan kezdeményezés, ami a magyar nyelvű oktatást szolgálja.

Az előadók közül elsőként Lászlóffy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke emelkedett szólásra, elmesélte a pedagógusszövetség megalakulásának körülményeit, körvonalazva az erdélyi magyar oktatás akkori viszonyait, párhuzamot vonva az ő gyerekkori tanárai és a ma pedagógusai között. Kiemelte, hogy minden időben fontos, hogy a pedagógus saját maga legyen a példa a diákok számára, életvitele, hite, egyénisége által. Nem a fegyelmezés a fontos, hanem a példamutatás, legyen mit kövessen a ma nemzedéke.

Ezután Szabó Ödön parlamemti képviselő, a Parlament tanügyi bizottságágának tagja következett, 11 pontban foglalva össze a mai romániai tanügyi állapotokat. Beszélt a magyar nyelvű oktatásra leselkedő veszélyekről, mint például Románia schengeni csatlakozása, mely a határmenti régió iskoláira lesz veszélyes, a gyerekek elvándorlása miatt, a készülő tanügyi törvény alkotási folyamatáról, tanügyminiszterek cseréjéről, iskolaépületek fejlesztéséről, mindenki számára értékes információkat osztva meg.

Csáki Péter a kisebbségi államtitkárság tanácsadója rövid előadásában hasznos információkkal egészített ki az előtte elhangzottakat, megemlítve, hogy a lentről jövő építkezés a legfontosabb, a pedagógusok, iskolaigazgatók észrevételei alapján nyújtanak be módosító javaslatokat a keszülő tanügyi törvényhez, igyekezve annak diszkriminatív paragrafusait kivenni, vagy átírni.

Becske Adrienn a kárpátaljai Visk-i Kölcsey Ferenc magyar tannyelvű középiskola képviseletében szólt a megjelentekhez, felvázolva a mai iskolai viszonyokat, a magyar nyelvű oktatás mindennapjait a háború árnyékában. Beszélt a gyakori légi riadókról, kötelező légvédelmi bunkerekről az iskolák alatt, fogyatkozó létszámú osztályokról, tanárhiányról, fenyegető energiaválságról, ami miatt egyelőre nem tudják télen hogyan oldják meg a jelenléti oktatást. Szavaiból azonban lépten nyomon előbukkant a remény, hisz sokan csak ideiglenesen hagyják el szülőföldjüket, vissza fognak térni, mihelyt stabilizálódik a helyzet és végre béke lesz.

Az estét egy kötetlen hangulatú állófogadás zárta, ahol mindenki tehetett fel kérdéseket az előadóknak, szomszéd megyék igazgatói, tanfelügyelői oszthatták meg egymással tapasztalataikat, reményüket fejezve ki, hogy hasonló találkozók lesznek még a közeljövőben.